#1 Panama, Latin-Amerika fenegyereke

Még a csapaton belül is vitatkoztunk, hogy Panama, vagy Magyarország áll-e jobban a GDP világbajnokságban, annyira fejbe vágott minket a hongkongi toronyház sziluett az óceán felől közeledve. Mondjuk ki, szájtátva kattogtattunk.

A reptéren, ahogy minden spanyol ajkú országban nagyon jónéven veszik, ha „hablo un poco español”. Ez esetben nem kerülünk a sor végére, sőt még mosolyt is kapunk – a kötelező ffp maszkokon keresztül. Sőt, ha annak tisztázásáig is eljutunk, hogy nem vagyunk gringók, vagyis amerikaiak, akkor a szemekben sóhajjal vegyes felszabadulást látunk. Nota bene, továbbengedtek, talp masszíroztak, minden olyanban segítettek, amiben egy reptéren csak lehet – innen is köszönjük Lizsicsár Éva, Matzon Ákos, Fogarassy Estebán fáradhatatlan küzdelmét Dani nevetségesen kevés, ám életmentő spanyol tudásának megszületésében.

Ha nem mész a Hős utcába, nem halsz meg

Voltunk már pár országban, ahol semmilyen marketing tevékenységgel sem tudták letagadni, hogy bizonyos helyekre a turisták csak halni járnak. Na, Panama nem ilyen hely. Biztos bele lehet botlani a helyi maffiába itt is, de talán az őserdők, talán a relatíve jólét miatt Panamában nyugi van. Nem véletlenül menekül ide fél Venezuela, de erről majd később.

Panama Latin-Amerika tengerében a béke szigete, pezsgő kulturális élettel, mosolygós emberekkel, dudaszóval, babakocsikkal. Látszólag Miamiban járunk, nem is Közép-Amerikában: pálmafák, környezetszennyezően nagy autók, junk food. Ám, ha felhúzzuk Panama szoknyáját, látjuk a favellákat és a rögtönzött szeméttelepeket. „Nagy az olló, kevés a középosztálybeli.” Ezt már Dorka mondja, aki több mint 10 éve él boldogan Panamavárosban családjával.

Az amerikai hatás

Dorkának van két hajszalonja, amelynek csínját-bínját még otthonról hozta, de nem lövünk le minden poént. Pedig férjével való romantikus találkozása best-sellerért kiállt. Szó szót, interjú interjút követett, és máris egy Unicum-rum csata közepén találtuk magunkat – a Dorka szalonjából nyíló 10/10-es bárban, ami egy új találmány errefelé. Mire feleszméltünk, mindenhol emberek nevetgéltek, ám csak egy volt közülük panamai. Volt venezuelai, japán, amerikai, mexikói, magyar, de panamai mindösszesen egy. Igaz ő a helyi Széll Tamás.

„Az egy óriási előny, hogy a dollár a hivatalos fizetőeszköz.” Bizony a boltokban balboával (az eredeti panamai pénz) csak elvétve lehet fizetni, de nem csupán ettől érezni az amerikai hatást. A hetvenes évekig a Panama-csatornát az USA tartotta kézben és egy-egy fél Nógrád megyényi területet is jegyzett – egy ilyen külbirtokon született például John McCain szenátor is, Isten nyugosztalja.

Valami Amerika

Amíg a panamai elit előszeretettel megy az USA-ba, úgy ők is előszeretettel jönnek ide. Kedvezőbb az adózás, jó az idő és nem is drága, „és az sem egy utolsó szempont, hogy nincs polgárháborús hangulat az elmúlt években. Az USA-ban ma fehér embernek lenni nem könnyű, de még beszélni se erről.” – mondja egy a hostelünkben biliárdozgató amerikai férfi. Apropó hostel, a Mos Eisley-hoz hasonló jelenetsorok simán összejönnek egy-egy este: svájci szörfösök, holland turistalányok, fehér dél-afrikai „menekültek”, baszkok, venezuelaiak és még sok-sok mindenki. Ha nem is ennyire egyértelműen, de jól reprezentálja az egész országot ez a sokszínűség.

Két lábon járó hungarikum

„Még a csatorna építésekor jöttek a kínaiak, most az ő leszármazottjaik adják az ország közel 20%-át” – mondja Krisztián, aki Amerikában született, ám szerelmét Budapesten találta meg. Ritával éltek Budapesten, Libanonban, és most már lassan három éve Panamában, de az otthont mégis valahol Magyarországon képzelik el. „Csodálatos itt élni. A gyerekeknek ez egy paradicsom, de nem nagyon találkoztam itt magyarral, akinek ne húzna haza a szíve.” Mesélt nekünk Rita, aki Geszterédről indulva járja be a világot.
¡Hola Szabolcs-Szatmár-Bereg megye!

Ritáék emellett összedobtak a környékbeli gyerekekkel egy rögtönzött Rubik-kocka versenyt is, amihez megsütötték az ország talán legszebb sütijét. Ki nem találnák, de minden gyerek ismeri Rubik Ernő kiváló találmányát – a győztes japán kisfiú szerint ez jobb, mint a legtöbb videojáték. Azt hiszem, ha ezeket a sorokat Rubik Ernő olvassa, még ő is elmorzsol egy büszke könnycseppet.

Nem minden a csatorna

Hiába kerül átlag 200.000 dollárba egy hajónak átkelni a híres Panama-csatornán, amiből már a harmadikat építik éppen (az ország bevételeinek csak harmada származik a csatornákból). Egy hétig kérdezősködtünk, hogy ez mégis, hogy lehetséges? Hiszen egy nap 30-40 hajó is átkelhet. Akkor hogy-hogy nem ez a világ egyik leggazdagabb országa? Aztán Ritáék mondták meg a tutit. Annak idején a csatorna jogai az USA-tól „magántársaságokhoz” vándorolt. Persze a helyiek így sem járnak rosszul, de azért na.

Panama mellesleg nyersanyagokban is gazdag, elég erős a turizmus (békeidőkben), sőt hagyományosan Kolumbiából északnak a drog is erre vándorol. Tehát nem kell félteni az ország jövőjét, feltalálják ők magukat. Ezt egyébként Haititől-Venezueláig tudják, hiszen aki lepattan az USA-Kanada duóról, az Panamát célozza meg. Mivel Panama egy épphogy négymilliós ország, így nem igazán volt felkészülve a venezuelai menekültek millióira, ám mérhetetlen kedvességük átsegítette őket ezen is. Persze testvérek ők, Simón Bolivár gyermekei, ugyanazzal a nyelvvel, vallással és hasonló történelemmel.

Kövessetek minket itt, Facebookon és Instagramon is!
Puszi és pacsi…

E heti zenénk a csodálatos Panamából származik – bár nem volt könnyű dolgunk, mert vagy az otthon agyon hallgatott slágerekbe, vagy pedig a mexikói ihletésű latin popba bukkantunk lépten-nyomon:

El General – Muévelo

Get ready America

#0 Get ready America

Nem is tudunk visszaemlékezni, mikor volt utoljára ennyire nehéz otthon a levegő. Mindenki győzni akar, és eközben csak nő és nő köztünk a feszültség. A következő hetekben újabb évadba, évadokba vágjuk a fejszénket, így olvasóinkat, követőinket afféle önkéntes osztálykirándulásra invitáljuk, ezúttal az Amerikai kontinensre.

A stáb igyekszik idén is hétről-hétre útinaplóval kiegészített képes beszámolókkal kedveskedni Nektek – ezáltal is kiszakítva Titeket a mindennapi mókuskerékből. Ezenfelül hétről-hétre ajánlunk is egy-egy helyi zenét, amit a stábbal agyon hallgattunk a lehető legrandomabb pillanatokban elkapva és feljegyezve. Apropó utazóstáb:

Almási ’MacGyver Miklós
Kervárits Ádám
Kurucz-Nagy ’Pitypang Szonya
János Dzsi
Kurucz Dániel
És ezúttal már csak lélekben tart velünk Greksa ’Nagymama Gábor.

Tehát, akkor.

Az amerikai kontinens hatalmas, telis-tele egzotikus kultúrákkal, megszámlálhatatlan épített és természeti örökséggel. Mexikótól, a közép-amerikai földhídon át, egészen Venezueláig – és természetesen még tovább – elterülő országokat közös kulturális, társadalmi, illetve a gyarmatosítás korából eredő nyelvi hasonlóságaik miatt latin-amerikai országoknak szokás nevezni. /Hogy idejében elejét vegyük a terminus technicusok összekavarodásának; habár Mexikó az észak-amerikai kontinensen terül el, gazdaságát pedig ezer szál köti az Amerikai Egyesült Államokhoz, történelmi öröksége révén mégis a Latin-Amerikához soroljuk./

A felfedezésre váró öt országot (Mexikó, Nicaragua Costa Rica, Panama és Venezuela) közel 175 millió lélek lakja. A közös nyelv ellenére, a fentebb említett országok múltja közel sem azonos, mindannyian más-más utat jártak be eseménydús történelmük során. A különbözőségek pedig a magyar vonatkozású emlékek között is jól érzékelhető határvonalakat szabnak.

Mexikó

Passuth László méltán híres könyvének címe jól példázza a gyarmati sorba szálló Mexikó korai történetét: Esőisten siratja Mexikót. Hernán Cortes 1519-ben 500 katonával szállt partra Tabasco tartományban, ahol megalapította Veracruz városát. Kevesen tudják, de Corteznek egy indián nő szerepében, aki később a szeretője is lett kiváló tolmácsa akadt. A közhiedelemmel ellentétben, pár száz katona és az indiánokat halálra rémítő puskák és lovak önmagukban nem lettek volna elegendőek a milliós Azték Birodalom ellen. Cortezék sikerének valódi titka az volt, hogy – Marina révén – ügyesen kitudták használni az aztékok uralma alatt élő népek szabadságvágyát. 1521-ben Cortez elfoglalta Tenochtitlánt, az Azték Birodalom fővárosát. Azon a napon az őrjöngő spanyolok 200 000 aztékot gyilkoltak le. A mai Mexikó Új-Spanyolország néven 300 évre, így 1821-ig spanyol gyarmattá vált.

Mi, magyarok méltán lehetünk büszkék arra, hogy hazánk legkiválóbb szülöttjei széles e nagyvilágon majd mindenhol letették már kézjegyüket, öregbítve ezzel Magyarország hírnevét. Nincs ez másképpen a latin-amerikai régió esetében sem. De vajon hány hazánkfia tudja, hogy kik voltak azok a „vörös ördögök”, akik oly vitézen verekedtek az aztékok földjén, hogy több mint másfél évszázaddal később is ismerik nevüket a hatalmas Mexikóban. Hányan hallottak már vajon arról, hogy a Habsburg-ház császárt adott Mexikónak, aki életét áldozta azért a népért, mely sosem fogadta el uralkodójának.

Hihetetlennek hangzik, de a mexikói polgárháború közepette, egy egészen különös magyar párbaj bontakozott ki: miközben Habsburg Miksa oldalán több mint ezer magyar katona harcolt – sőt, a köztársasági seregeket a magyar származású Edelmiro Mayer vezette. A mexikói liberális forradalmár Juarez orvosa, pedig egy magyar hölgy, Klerián Mária volt. Árulás következtében Miksát a magyar Csala István ezredes fogta el. Kivégzése előtt pedig az osztrák főherceg zsebkendőjét és kalapját Tüdős Józsefnek, a légió szakácsának adta át, kérve juttassa haza azt édesanyjának, Zsófia főhercegnének. Az amerikai polgárháború frissen győző magyar katonái pedig kapva kaptak az alakalmon, hogy egy Habsburg ellen álljanak bosszút az 1849-ben levert forradalomért. Amerika az amerikaiaké, mondhatták.

Miksa szerencsétlenül végződő uralkodása talán mégsem a legnagyobb magyar tragédia, ami Mexikóban hazánkkal történt. Magyaros módon „Das Wunder von Bern” mi máshoz, mint a labdarúgáshoz köthető – igen, már megint a foci: bár 1968-ban olimpiai címet ünnepelt a magyar csapat Mexikóvárosban, az 1986-os mexikói világbajnokságon a korábban éremre esélyesnek titulált magyar válogatott 6-0 arányú vereséget szenvedett a szovjet válogatott ellen Irapuatóban. Magyarország azóta nem járt világbajnokságon. Csak nem rátaláltunk a nagybetűs magyar történelemre Latin-Amerikában, nemdebár?

Venezuela

Amikor 1499-ben a spanyol felfedezők először pillantották meg a csatornákkal szabdalt ország partjait köztük az őslakosok házaival, Velence jutott az eszükbe. Így kapta a terület a Venezuela nevet, melynek jelentése Kis-Velence. Simón Bolivár a dél-amerikai kontinens modern kori történelmének egyik legkiemelkedőbb alakja Caracasban született. Habár álma, a dél-amerikai kontinens az USA mintájára történő föderalizálása kudarcot vallott, személye ma is a kontinens szabadságának szimbóluma. Hola Bolivár!

Venezuelába 1945 után számos magyar menekült érkezett, köztük az elbukott Horthy-rendszer képviselői, katonatisztek, olyanok, akik nem számíthattak sok babérra a kiépülő új „rendben”. A levert 1956-os forradalom és szabadságharc után újabb magyar hullám indult az amerikai kontinens felé, mely természetesen Venezuelát is érintette. Az 1969-ben épült Magyar Házban, melynek mennyezetét a mai napig a történeti Magyarország térképe borítja, sajátos magyar mikrovilág lenyomatát őrzi. Magában hordozza a fogadó ország kozmopolita, és a harmincas évek irredenta-nacionalista emigrációjának stílus jegyeit. Sőt, jól megfért az elvesztett forradalom után érkező, a kommunista eszméből kiábrándult fiatal forradalmárok hevessége is. A Magyar Ház a mai napig rendkívül anakronisztikust hatást kelt hetvenes évekbeli stílusával és a Horthy-korszakot idéző légkörével. Találkozzunk a Plaza Hungríán!

Az egykor dinamikusan fejlődő országban ma már káosz uralkodik, a közbiztonság megszűnt, állandósultak a fegyveres rablások, a napszak semmilyen szakaszában nem érdemes az utcán kószálni. Szomorúan konstatáltuk, hogy ez elmúlt években kialakult, tragikus belpolitikai helyzet gyakorlatilag a venezuelai magyar közösséget is felszámolta. Megszűnt a magyar óvoda és a cserkészcsapat, már magyar nyelvű miséket sem tartanak. Elmaradnak az egykor oly népszerű bálok, hiszen ma már életveszélyes kimozdulni éjszaka. Az elviselhetetlen helyzet hatására a Magyar Állam és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az elmúlt esztendőkben megkezdte a magyar származású venezuelai állampolgárok kimenekítését a dél-amerikai országból. A „hazatérésnek” csak egy feltétele volt: a kérelmezőnek legyenek magyar felmenői. Szívszorítva hallgattuk történeteiket Budapesten.C0038_1

Panama

Panama Latin-Amerika egyik legfejlettebb és legbiztonságosabb országa, de gazdasága erőteljesen függ a Panama-csatornától. A világ egyik csodáját 1914-ben adták át az Amerikai Egyesült Államok közreműködésével. Az építkezések során, becslések szerint közel 27 ezren vesztették életüket. Az, hogy ma már az Egyesült Államok közvetlen felügyelete alatt működik a csatorna, nem tűnt mindig ennyire magától értetődőnek.

Hiszik vagy sem, de a Panama-csatornát kis híján egy magyar mérnökember építhette fel. A történet kulcsszereplője nem más, mint a magyar forradalmár Türr István tábornok volt, aki az 1849-ben levert forradalom után emigrált, és hamar az emigráns magyarok egyik vezéralakjává vált. Türr tábornoknak volt tapasztalata, tudniillik ő építette a Korinthoszi-csatornát. Francia segítséggel 1876-ban hozta létre a Türr-szindikátust, – III. Napóleon, Türr sógora volt – „egy magántársaságot egy óceánközi csatorna megalkotása előkészületeinek finanszírozására”. A szindikátus megszerezte a terület kizárólagos jogait vizsgálódásra, a legjobb útvonal megtalálására. 1876-ban már expedíciót is tartottak a terület feltérképezésének érdekében, 1878-ban pedig a szerződéskötésre is sor került, mely 99 évre vette bérbe a csatorna építésére szánt területeket. A vállalkozás azonban hamar kudarcba fulladt, a mértéktelen pazarlás és sikkasztások miatt. Az Egyesült Államok fellélegezhetett, de a kirobbanó európai háború elterelte a figyelmet a csatorna átadásának eseményéről.

Nicaragua, y Costa Rica

Hogyha éppen erre jár az ember, ne hagyja ki sem Nicaraguát, sem Costa Ricát. Miközben Nicaragua a világ egyik legszegényebb országa, itt található a kontinens két legrégebbi települése Granada és León. Granadát spanyol telepesek alapították 1524-ben. A régi település romjai León Viejo („öreg León”) néven az UNESCO világörökség listáján szerepel. Természetesen Nicaraguában sem maradunk magyar emlék nélkül, ugyanis itt található Haraszty Ágoston sírja. Haraszty, miután részt vett a reformországgyűléseken, még az 1830-as években elhagyta Magyarországot, és hamarosan az Egyesült Államokba, Sauk Citybe emigrált. Itt intenzív fejlesztésekbe kezdett, utakat, hidakat, malmot építtetett. 1850 márciusában San Diego megye első seriffjévé választották, és májusban, amikor a település elnyerte városi rangját, San Diego első rendőrfőnöke is lett. A Haraszty család tevékeny részese volt a kaliforniai bortermelés kialakításában, habár az európai szőlőfajtákat nem tudta meghonosítani. Fiával települt Nicaraguába, ahol cukornádültetvényt vásárolt, és rumgyártásba fogott. Feltételezések szerint egy krokodil falta fel, amikor megkísérelt átkelni egy folyón. Sírja a Corinto melletti Hacienda San Antonióban található. Géza fia később ezredesi rangban a nicaraguai lovasság főparancsnokává avanzsált.

Nicaraguához hasonlóan Costa Ricát is Kolombusz Kristóf fedezte fel 1502-ben. A „Gazdag part” sokak szerint a világ egyik legboldogabb országa. Ennek oka, hogy az ország már a középkorban is rendkívül ritkán lakott volt, emiatt a telepesek – ellentétben a többi latin-amerikai országgal – nem tudtak indiánokat dolgoztatni saját földjeiken, azokat saját maguknak kellett megművelni. Habár Costa Rica gazdasági fejlődése lelassult, nem alakultak ki olyan mértékű társadalmi egyenlőtlenségek, mint a szomszédainál. Talán ennek is köszönhető, hogy a világon itt az egyik legmagasabb a születéskor várható élettartam, 77 év. Tranquillo por favor.

Kövessetek minket Facebookon és Instagramon!

E heti zenénk a csodálatos Dominikai Köztársaságról származik – tudtátok, hogy csak egy szavazaton múlott, hogy ma nem az USA-hoz tartozik:

Luis Vargas – Con los Crespos Hechos