Xiva felfedezése – Vámbéry Ármin

Üzbegisztán nyugati részén található egy kisváros, Xiva. A település szemet gyönyörködtető épületeinek köszönhetően, 1991-óta képezi a világörökség részét. A várost a Kr.e. 6. században alapították, de az európai utazók számára a település és környéke sokáig rejtve maradt.

Kevesen gondolnánk, hogy a város „felfedezése” egy magyarhoz fűződik. Vámbéry Ármin 1863-ban érkezett ide és térképezte fel a várost és közvetlen környékét, a keletre tartó expedíciója során. Vámbéry készítette az első leírást, amelyet a mai napig sokszor felhasználnak a térséggel foglalkozó kutatók, tudósok. Az expedíció és Vámbéry emlékét őrzi Xiva főterén egy emléktábla, amely amagyar kutatónak állít emléket. Vámbéry Ármin 1832-ben született a felvidéki Szentgyörgyön, az egyik legkiemelkedőbb orientalista, kelet-kutató.

Térkép

A piarista gimnázium elvégzése után Sopronban és Pozsonyban folytatta tanulmányait, és már 20 éves korára, több, mint 8 nyelven beszélt. Tanulmányai befejezése után 1857-ben jutott el először Isztambulba, ahol megjelent az első műve, egy német-török szótár. 1860-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, majd egy évvel később az akadémia támogatásából indult el keleti útjára, hogy a magyarok nyomai után kutasson.

Útja során több, az addig az európaiak számára ismeretlen települést térképezett fel a mai Üzbegisztán területén. 1865-ben tért vissza Magyarországra, ahol a Budapest Tudományegyetem oktatója lett, itt megalakította a világ első turkológia tanszékét. A keleti útja során jutott el Perszepolisz romvárosába, ahol a mai napig a palota falán olvashatjuk a nevét, és a feliratot: „éljen a magyar”.

Olvasd el a többi Ázsia-cikkünket.

Első magyar Perszepoliszban

Perszepolisz az egyik legkedveltebb turistaközpont Iránban, az egykor virágzó város megszűnését Nagy Sándor hódításai okozták. Nevének jelentése: „perzsák városa”. A város 1979 óta az UNESCO Világörökség részét képezi, páratlan építészeti emlékeinek köszönhetően. A város egyik kiemelkedő jelentőségű épülete, I. Dareiosz király palotája. A palota egyik nyugati ablakánál olvasható Maróthy István vésete.

Maróthy István vésetét Vámbéry Ármin fedezte fel, a palota oldalán. Maróthy 1838/39-ben járt a város romjainál, és véste fel nevét a palota falára. Maróthy István 1799-ben született Szegeden, ahol orvosnak tanult, de különös figyelmet fordított a nyelvtanulásra is. Tanulmányai befejeztével már kiválóan beszélt törökül és perzsául valamint görögül is. Első útja során Konstantinápolyban orvosi intézetet alapított, amelyet még maga a szultán is meglátogatott.

Útinapló: ” Mi mind Isten kezében vagyunk.”

Perszepoliszba a perzsa hadsereg orvosaként jutott el, amikor a perzsa sah szolgálatába került az afganisztáni hadjárat során. Az első olyan jegyzett magyar utazó, aki eljutott Perszepoliszba, és erről tárgyi emlék is tanúskodik. Végül betegsége miatt vissza kellett térnie hazájába, ahol 1845-ben hunyt el.