Herkulesfürdő

Kevesen tudják, de igaz, hogy egészen a 20. század elejéig a Magyar Királyság területén állt, Európa egyik legpompázatosabb fürdőkomplexuma, mely ma gyakorlatilag szellemvárosként funkcionál. Az itt feltörő gyógyvizekre már a római korban is felfigyeltek, de Herkulesfürdő kiépítése csak a 19. században kezdődött el, az 1737. évi török-osztrák háború után. A meginduló építkezéseket maga I. Ferenc császár felügyelte, mi több, az üdülőkomplexum új nevét is ő választotta, melyet addig “Mehádiai fürdőknek” hívtak. Herkulesfürdő fénykorát a 19. században élte, miután 1854-ben Tatarczy Károly nagyvállalkozó bérbe vette a területet és eltervezte, hogy kibővíti és világhírűvé teszi a fürdővárost. 1863-ban épült fel a romantikus-rokokkó stílusú Gyógyterem, a Ferenc József-udvar, mely egy 116 szobás kétemeletes szálloda volt. Ugyancsak ebben az évben épült fel a Rezső-udvar, mely 118 szobával fogadta a kikapcsolódni vágyókat (a Rezső nevet később Rudolfra cserélték, emléket állítva a tragikus módon elhunyt koronahercegnek). 1871-ben a Mária-fürdő következett, 1875-ben a Tatarczy, később Erzsébet-villa, majd a Stefánia szálló. Az 1886-ban elkészült Szapáry-fürdőt Alapár Ignác tervezte francia reneszánsz stílusban, nevét az akkori magyar miniszterelnökről kapta.

Herkulesfürdő a császári-és királyi pár egyik kedvenc kikapcsolódási célpontja volt, melynek fénye vetekedett a svájci, bajor vagy osztrák fürdőkével. Az itt található építmények a legnemesebb európai, osztrák és magyar építészek munkáit dicsérik, az ma már omladozó épületek között található klasszicista, neobarokk sőt szecessziós palota is. Az egykori indóház csupa Zsolnay porcelán díszítésű. Az üdülő központjában a Herkules téren áll a Herkules szobor, melyet III. Károly osztrák herceg adományozott a városnak, hálája jeléül, hiszen annyi katonája gyógyult meg az itt feltörő természetes forrásoknak köszönhetően.

Források:
https://falanszter.blog.hu/2020/06/19/sorra_dolnek_ossze_herkulesfurdo_vilaghiru_palotai
Fotó: Kelenbp

Székelykeve

Székelykeve a magyar nyelvterület legdélebbi magyar többségben lakott települése, az Al-Duna közelében Belgrádtól 46 kilométerre fekszik. Lakosságát azon bukovinai székelyek és leszármazottai alkotják, akiket a Tisza kormányzat 1883-ban telepített át Bukovinából (1941-ben mind az öt bukovinai székely falu népességét a délvidékre költöztették, akiknek a szerb csapatok elől 1944-ben a Dunántúlra kellett menekülniük, ahol később az elűzött svábok lakta házakba telepedtek le végleg). Eredetileg a környék új lakói Gyurgyevót kapták kijelölt lakhelyül, azonban a rendszeres talajvíz és árvizek miatt, négy évvel később, a kovini és plocsicai határ összeszegelésénél a kormánybiztosság földet vásárolt és áttelepítette a falut a mai helyére, egy magasabb dombra, melynek neve Skorenovac (azaz Székelykeve) volt. Az ekkor letelepedettek elsősorban folyószabályozási munkákat kaptam az államtól.

Székelykevének, leszámítva az 1889 és 1892 között épült neogótikus stílusú Szent-István plébániatemplomot, nincs igazi műkincse, se kastélya vagy különleges történelmi emlékhelye. Felbecsülhetetlen érték azonban a lakosság szellemi öröksége, a székely tájszólás, a kitűnő állapotban ránk maradt bukovinai székely nyelvezet, számos népszokás (például a csobánolás, azaz a bukovinai székely betlehemes, a lejánlopás, a kotyoló, vagyis a kis lakodalom, vagy az esküvő előtti sirató est), népdalok és anekdotakincs. Az itt élők, mindmáig ismerik és elő is adják a hétfélésnek nevezett táncrendet, és más jellegzetes népi táncaikat, a legényest vagy a páros silladrit. A bukovinai székely szokások és folklór megőrzését hivatott segíteni a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a Szalmaszál Ifjúsági Művelődési Egyesület és a Varrocska kézműves csoport is. Ezen felül a falu ugyancsak tagja a bonyhádi székhelyű Bukovinai Székely Szövetségnek, mely feladata e népcsoport kapcsolatait egységben tartani a más és más vidékekre történt kirajzások után. A falunak ma hozzávetőlegesen 2500 lakója van, melynek mintegy 85 százaléka magyar ajkú.

Források:
http://ertektar.rs/ertektar/ertek/Szekelykeve-szellemi-kulturalis-tajegyseg/62
http://users.atw.hu/bszekely/tema_pdf/tema_09.pdf
http://www.szekelytur.com/index.php?action=contact
Fotó: Laslovarga